A szobányi méretű barlangot a szél vájta ki, a kezdetekben egy széleróziós kőfülke volt, amelyet aztán az emberi kéz mesterségesen bővített ki a mostani méretére. A szájhagyomány szerint a helyet a századforduló idején titkos pálinkafőző helyként használták.
A göcseji táj egyik különlegessége az erdei vasúthálózat, amely mintegy 109 km hosszúságban hálózza be a zalai erdők egy részét. Jelentős mennyiségű faanyagot szállít Lentibe és Csömödérbe a fafeldolgozó üzemekbe, valamint a MÁV vonalhoz csatlakozva távolabbi helyekre is eljuttatja a kitermelt fát.
A Vitéz keresztet Vitéz János és felesége Ságvári Anna állíttatta 1807-ben. Érdekessége, hogy felállításának évszáma rejtjeles formában van feltüntetve.
A Báthori Panoptikumban Ti is egy varázslatos időutazás részesei lehettek. A Várkastély történelmi tényeken alapuló állandó kiállítása a város múltjához kötődő Báthori család korát és legendáit idézi meg. A XVI- XVII. század jelentős eseményeit összesen negyvenöt életnagyságú figura jeleníti meg ...
A Kalózmúzeum nem önálló múzeum, mert a Magyar Történelmi Panoptikummal van egy épületben és a két múzeum egy jeggyel tekinthető meg. A Kalózmúzeumban szinte elénk tárulnak az izgalmas kalóztettek, a tengeri portyázások és azok legendái.
Ma már nem csak a városi, hanem a falusi gyerekekről is elmondható, hogy alig vagy nem is ismerik a régi paraszti élet eszközeit. A múzeumban töltött egy-két óra alatt annyi érdekes tárggyal, népi eszközzel találkozhatnak a gyerekek, s olyan impulzust kapnak, hogy napokig bennük él majd az újdons...
A kétszintes, csaknem 130 nm-es Hajógyár Múzeum a balatonfüredi hajógyártás több mint száz éves történetét mutatja be, ahol a leghíresebb két hajó is készült, mint a Nemere cirkáló, amely 60 évig tartotta a Kékszalag rekordját, vagy a Földet is megkerülő Balaton 31 típusú hajók.
Ki ne emlékezne a gyerekkorából a különféle játékokra? Itt a múzeumban újra átélhetitek a gyermeki lét varázslatos világát, akár a gyermekeitekkel együtt is! Látogassatok el Székesfehérvárra, és ismerjétek meg ezeket a fantasztikus gyűjteményeket.
A Farkasmály szó eredete az Árpád-korba vezethető vissza. Jelentése: a farkasnak földje, a farkasnak a része. A Gyöngyös környéki szőlőkről már a 13. századból maradtak fenn írásos emlékek. A középkorban ezek a szőlők az ország híres bortermelő vidékei voltak. Fokozatosan egyre...
