A kutatók 1960-ban újkőkori, illetve rézkori tűzkőbánya telephelyre bukkantak.A Természetvédelmi területté nyilvánított telep szabadtéri múzeumában, a földtani relikviák mellett, bemutatásra kerültek az ősember szarvas-agancsból készített kezdetleges bányászszerszámai is.
Részletek Nováky Gyula írásából, amely a Turisták Lapja 1937 évi 4. számában jelent meg.Az árnyas füzesek közt kanyargó Zala, a hullámosan váltakozó dombvidék és az erdős, völgyes, vadvirágos tájkép oly lebilincselő látványt nyújt, melyen szívesen pihen meg a széphez szokott turista sz...
A Külső tó a part mellől nem látható, ahhoz, hogy megcsodáljuk, fel kell menni az Apáti-hegyre. A kilátópontra az Öreg levenduláson keresztül lehet eljutni.
A szobányi méretű barlangot a szél vájta ki, a kezdetekben egy széleróziós kőfülke volt, amelyet aztán az emberi kéz mesterségesen bővített ki a mostani méretére. A szájhagyomány szerint a helyet a századforduló idején titkos pálinkafőző helyként használták.
Számos legenda fűződik a Miskolc városhoz, ezek közül az egyik leghíresebb a Molnár-szikla legendája.Ez a legenda egy szerelmi tragédia, amely az idős molnár és fiatal neje, a gonosz apa és reménytelenül szerelemes leánya, a gazdag és szegény szerelmesek, az elszánt leá...
A mai veszprémi várnegyed már kevéssé emlékeztet a hajdan volt középkori erődítményre. A XVIII. században lerombolt védőművek helyét barokk épületek foglalták el, a vár részének tűnő támfalak ugyanebből az időszakból származnak.
Turistaként is érdekes látványosság a város több pontján is fellelhető szénsavas források, főleg, mert a füredi savanyúvizet meg is lehet kóstolni. A leglátogatottabb forrás a Tagore sétányon lévő ivókút, a Szívkórház előtt lévő Kossuth Lajos forrás.
Nem hirdetik színes táblák, és a természetből kirívó építmények sem hívják fel magukra a figyelmet, ezért kevesen is tudják, hogy a Margitszigeten van egy békés, állatoktól nyüzsgő terület, a Margitszigeti Vadaskert. Aki igazán ismeri az egykori Nyulak Szigetét, talán az könnyebben rálelhet a kis...
A debreceni Nagyerdő valóban nagynak mondható és érdekesnek is. 17 hektáron mutatja be öt földrész mintegy 1500 példányát. Ez a program nem pár órás, hanem egy teljes napos kirándulás kiváló célpontja. A debreceni Nagyerdő varázslatos fái közé megálmodott intézmény 1958 óta várja vendégeit.
