Balatonederics közelében találjátok a fokozottan védett Csodabogyós-barlangot, amely Magyarország tizedik, a Dunántúlnak pedig hatodik leghosszabb barlangja. A barlang a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területéhez tartozik.
Miskei Ilona néni készítette, aki 1920-ban született, és 1975-tól 14 éven át 4.5 millió pannon-tengeri csiga felhasználásával felépítette a világon egyedülálló makettjét. Az ország különböző bányáiból származó 28 millió éves őstengeri maradványokat a parlament díszítéseit utánozva válogatta. 1999...
Az üreg a Bükk Nagy-fennsíkjának keleti peremén elhelyezkedő, Létrás-lápa-István-lápa térségéből a víznyelőkön keresztül a felszínről mélybe jutó karsztvíz által kialakított, időszakos forrásbarlang.
A régi település szerkezetet megőrző, skanzen jellegű városrész vár Titeket, érdeklődőket 100-150 éves házakban bemutató alkotóhelyekkel. Apró telkeivel, szabálytalanul kanyargó utcákkal hitelesen őrzik a matyóság építészetét, és az egykori életformát.
A Farkasmály szó eredete az Árpád-korba vezethető vissza. Jelentése: a farkasnak földje, a farkasnak a része. A Gyöngyös környéki szőlőkről már a 13. századból maradtak fenn írásos emlékek. A középkorban ezek a szőlők az ország híres bortermelő vidékei voltak. Fokozatosan egyre...
A Kalózmúzeum nem önálló múzeum, mert a Magyar Történelmi Panoptikummal van egy épületben és a két múzeum egy jeggyel tekinthető meg. A Kalózmúzeumban szinte elénk tárulnak az izgalmas kalóztettek, a tengeri portyázások és azok legendái.
Hallottál már a kaptárkövekről? Nem, nem, a kaptárköveknek semmi közük nincsen a méhek lakásához! Ezek olyan sziklavonulatok vagy kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba a régmúlt korok emberei fülkéket faragtak. Különleges földtani alakzatok is ugyanakkor, melyek az ember fantáziáját és keze m...
A tihany babamúzeum egy kicsit eltér az országban lévő többi babamúzeumtól, mégpedig azért, mert itt a korabeli babák valós élethelyzetekben, jelenetekben vannak elhelyezve, korabeli miniatűr játékokkal és lakberendezési tárgyakkal körülvéve.
A szobányi méretű barlangot a szél vájta ki, a kezdetekben egy széleróziós kőfülke volt, amelyet aztán az emberi kéz mesterségesen bővített ki a mostani méretére. A szájhagyomány szerint a helyet a századforduló idején titkos pálinkafőző helyként használták.
