Gyöngyös, a "Szőlő és Bor Nemzetközi Városa" egy kedves, sajátos hangulatú kisváros a Mátra kapujában, ahol a Nap és a hegy összeér.Ma Gyöngyös a középkori települési hagyományokat őrző város; a hajdani tűzvészek ellenére is jelentős gótikus és barokk műemlékekkel. Építésze...
Siófok nagyon híres a szép, virágos környezetéről. Az, hogy ez így van, ékes bizonyítéka a Balaton partják elterülő Rózsa-liget. A név is utal arra, hogy a ligetben többszáz rózsabokor díszíti, virágágyások övezik a gyalogutakat, óriás platánok szűrik meg a nap sugarait.
Magyarország első tájvédelmi körzetét, a Tihanyi Tájvédelmi Körzetet 1952-ben hozták létre. Később észak felé bővült, majd 1997-ben része lett az akkor megalakuló Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak.
Ma már nem csak a városi, hanem a falusi gyerekekről is elmondható, hogy alig vagy nem is ismerik a régi paraszti élet eszközeit. A múzeumban töltött egy-két óra alatt annyi érdekes tárggyal, népi eszközzel találkozhatnak a gyerekek, s olyan impulzust kapnak, hogy napokig bennük él majd az újdons...
Amikor rossz idő van a Balaton mellett, akkor mindenképpen érdemes beiktatni a balatoni nyaralásba Magyarország legnagyobb és legszebb magángyűjteményének megtekintését. Az Ásványmúzeumban közel 3000 ásványt csodálhattok meg 54 vitrinszekrényben, 5 teremben.
A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt, de Mátyás-templomként emlegetett műemlék a Szentháromság téren található, amely nagy történelmi múltra tekint vissza. Koronázások, királyi esküvők színhelye volt. Gótikus stílusban épült, többször átalakították, mai neogótikus alakja a XIX-XX. század for...
A Nagymező nyugati oldalán egy gyalogösvényen keresztül juthatunk fel a Kerek-hegy legmagasabb pontjára. 235 méter magasan egy háromszintes kilátótorony emelkedik, melyet a környék leghíresebb családjáról a Festeticsekről neveztek el.
A Külső tó a part mellől nem látható, ahhoz, hogy megcsodáljuk, fel kell menni az Apáti-hegyre. A kilátópontra az Öreg levenduláson keresztül lehet eljutni.
A Királyréti Erdei Vasút Magyarország egyik legrégebbi erdei vasútja. Névadó települése valójában Szokolya község része, és a Börzsöny hegyég belső részén, a Magas-Börzsöny déli lábánál fekszik.
A mai veszprémi várnegyed már kevéssé emlékeztet a hajdan volt középkori erődítményre. A XVIII. században lerombolt védőművek helyét barokk épületek foglalták el, a vár részének tűnő támfalak ugyanebből az időszakból származnak.
