Balatonfüred fejlődése és modernizálása nem bántotta azokat a falusi hangulatot idéző házakat, amely ma már műemlékvédelem alá esnek. A Siska utcában lévő népi építésű házak a régi Füred hangulatát idézik fel. A meredek utca az egykkori patak mentét követi.
Keszthely sétálóutcájában, a jelenlegi Goldmark Károly Művelődési ház kapualjában és a lépcsősorok falán több híres ember emléktáblája, valamint Turi Török Tibor autodidakta szobrász keszthelyi hírességeiről formázott szobrai találhatóak meg.
A Buda-hegyvidék közlekedésében az ország első függőpályás-drótkötélpályás- személyszállító vasútja, a Libegő csodás élményeket nyújt a bátraknak. A Zugliget és a János-hegy között közlekedő „csodát” van, aki elsőre kipróbálja, van azonban olyan, akit bátorítani kell, hogy felüljön a Libegő széke...
A simontornyai vár reneszánsz műemlék, Simontornya fő látnivalója. Az 1270-es években épült a Dél-Dunántúl egyik legfontosabb erőssége, a simontornyai vár. Nevét a Döröcske nemzetiségbeli Salamon fia, Simon alországbíró után kapta, aki az első várat építette ezen a helyen.
A Mecsek déli lábánál, egy kisebb magaslaton találjátok a Siklósi várat,
ahol örök élmény vár rátok! Különböző kiállításokat és panoptikumokat
tekinthettek meg, ami során a család apraja-nagyja egyaránt kiválóan
fogja érezni magát.
Szeretitek a történelmet? Kíváncsiak vagytok Székesfehérvár legfontosabb eseményeire az 1848-49-es szabadságharctól napjainkig? Akkor nem szabad kihagyni a székesfehérvári Helyőrségtörténeti Emlékgyűjteményt.
Turistaként is érdekes látványosság a város több pontján is fellelhető szénsavas források, főleg, mert a füredi savanyúvizet meg is lehet kóstolni. A leglátogatottabb forrás a Tagore sétányon lévő ivókút, a Szívkórház előtt lévő Kossuth Lajos forrás.
Gyomaendrődön az ország egyetlen nyomdaipari múzeumában az egyik legigényesebb műhely által kiadott könyveket és nyomtatványokat láthatjátok 1882-től napjainkig, de bemutatjuk Kozma Lajos által tervezett bútorokat is.
A kutatók 1960-ban újkőkori, illetve rézkori tűzkőbánya telephelyre bukkantak.A Természetvédelmi területté nyilvánított telep szabadtéri múzeumában, a földtani relikviák mellett, bemutatásra kerültek az ősember szarvas-agancsból készített kezdetleges bányászszerszámai is.
A debreceni Nagyerdő valóban nagynak mondható és érdekesnek is. 17 hektáron mutatja be öt földrész mintegy 1500 példányát. Ez a program nem pár órás, hanem egy teljes napos kirándulás kiváló célpontja. A debreceni Nagyerdő varázslatos fái közé megálmodott intézmény 1958 óta várja vendégeit.