A Balaton parti sétány és a kedvelt Pavilonsor "bejáratánál" található az az emléktábla, amelyen 12 keszthelyi olimpikon neve, sportága és az olimpia helyszíne szerepel.
Az Élő Tanyamúzeum különlegessége, hogy a régi paraszti eszközöket nemcsak gyűjtik, hanem használják is, továbbá a régi magyar növény- és állatfajták génbankjaként működnek közre a biodiverzitás megőrzése érdekében.
A tihanyi Apátságtól sétálva az Óvár-tetőn, a Visszhang-domb közepén láthatjátok az Ekhó-követ. A kövön egy bronzból készült szobrot. A kiáltó lányalak mintha valóban a visszhangot próbálná ki, visszajön-e hozzá.
Parád Észak-Magyarország egyik leglátogatottabb idegenforgalmi helye, a palócok központja. Parád földrajzilag és közigazgatásilag is több községből (Parád, Parádfürdő, Parádóhuta) egybeforrt település, gyógyvizeiről és népi kultúrájáról híres üdülőhely, mely a festői szépségű H...
A Kalózmúzeum nem önálló múzeum, mert a Magyar Történelmi Panoptikummal van egy épületben és a két múzeum egy jeggyel tekinthető meg. A Kalózmúzeumban szinte elénk tárulnak az izgalmas kalóztettek, a tengeri portyázások és azok legendái.
Hazánk ötödik, az Aggteleki-karsztnak második leghosszabb felszínalatti rendszere, melynek mindhárom ismert bejárata mesterségesen megnyitott. A Béke-barlangban folyó patak vizét több mint 430 mésztufagát - 120 tavat kialakítva - duzzasztja vissza.
A Nagymező Gyenesdiás határában található, amely a környék legkedveltebb kirándulóhelye. Kiépített szalonnasütőhelyek asztalokkal és padokkal, focipálya, esőbeálló, drótkötél csúszda, a Festetics kilátó, elhagyott kőbánya és egy erdei tornapálya vár benneteket, ha szerettek kirándulni és szeretit...
Balatonszárszón található Magyarország első és egyetlen olyan állatkertje, ahol 10 krokodilfaj található. Itt a krokodilok és más hüllők tartásával és szaporításával is foglalkoznak. A krokodilok között megtalálhatók a legkisebb 40 cm-es bébikrokodilok, valamint 4 méteres sósvízi krokodilok is.
A tihanyi táj szépségében három + 1 tó játszik fontos szerepet: a Balaton, a Külső-tó és a Belső-tó a Rátai-csáva. A félsziget beltavai érdekes jelenségek, mivel sem forrás, sem patak nem táplálja őket. Úgy alakultak ki, hogy a vulkáni kráter megtelt esővízzel.
