Tájak, természeti értékek
|
Turistaként is érdekes látványosság a város több pontján is fellelhető szénsavas források, főleg, mert a füredi savanyúvizet meg is lehet kóstolni. A leglátogatottabb forrás a Tagore sétányon lévő ivókút, a Szívkórház előtt lévő Kossuth Lajos forrás.
|
|
|
A Külső tó a part mellől nem látható, ahhoz, hogy megcsodáljuk, fel kell menni az Apáti-hegyre. A kilátópontra az Öreg levenduláson keresztül lehet eljutni.
|
|
|
A Tihanyi félszigeten nagyon sok gejzírkúp alakult ki az utóvulkáni tevékenység hatására. Ezek közül az egyik a Csúcs-hegyen található.
|
|
|
Régen, amikor még nem volt ennyi növény és bokor a Tihanyt körülvevő sziklaszirteken, jól látható volt a sziklán megtelepedett sárga színű moha, zuzmó, mely a napsütésben aranyló színben pompázott. Ezért nevezték el Aranyháznak a legnagyobb gejzírkúpot.
|
|
|
Miért is nevezik ezeket a kőbe vájt üregeket barátlakásoknak? Élnek még ott remeték? Az Óvár keleti oldalában, a sziklafalban a XI. - XIV. század között ortodox görög szertartású remeték vájták ki celláikat, kápolnájukat és
|
|
Magyarország első tájvédelmi körzetét, a Tihanyi Tájvédelmi Körzetet 1952-ben hozták létre. Később észak felé bővült, majd 1997-ben része lett az akkor megalakuló Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak.
|
|
Részletek Nováky Gyula írásából, amely a Turisták Lapja 1937 évi 4. számában jelent meg.Az árnyas füzesek közt kanyargó Zala, a hullámosan váltakozó dombvidék és az erdős, völgyes, vadvirágos tájkép oly lebilincselő látványt nyújt, melyen szívesen pihen meg a széphez szokott turista sz...
|
|
|
A tihanyi táj szépségében három + 1 tó játszik fontos szerepet: a Balaton, a Külső-tó és a Belső-tó a Rátai-csáva. A félsziget beltavai érdekes jelenségek, mivel sem forrás, sem patak nem táplálja őket. Úgy alakultak ki, hogy a vulkáni kráter megtelt esővízzel.
|
|
|
Különlegességei: itt él a kockásliliom, a királyné gyertyája, amit fenyvesek, tiszafák védelmeznek. Bármikor érkezel, látogatható szabadon.
|
|
|
|
Családbarát szállás
Gyerekbarát szállás
|
|
|