A Miskolctapolcai Kalandtúra Park Miskolctól néhány kilométerre, Miskolctapolca szívében a csónakázó tavat ölelő erdő fái között található. A kalandpark egy kék (könnyebb), egy piros (nehezebb) és egy fekete (extrém) pályarendszerre tagolódik. A kék pálya 3-11 m-es, míg a piros és a fekete pálya ...
Az 1960-ban alapított „Lúdas Matyi Vidámpark” 1961-től az állatkerttel közös intézményként, Nagyerdei Kultúrpark néven várja a kikapcsolódni vágyókat. A Vidámpark 17 játékával (elvarázsolt kastély, dodgem, óriáskerék, gyermekvasút stb.) a Tiszántúl legnagyobb állandó szórakoztató parkja.
Jó időben, rossz időben is érdemes egy délelőttöt vagy délutánt rászánni a természet megismerésére. Izgalmas és mozgalmas foglalkozásokon játszva tanulhattok a Keszthelyi hegységről.
A Tisza-tavat felfedezni, megismerni a számtalan látnivalót, leginkább biciklivel lehet. Kiszállva az autóból, végre valóban a természetben érezhetjük magunkat és a távolság se jelent akadályt, hiszen a sík, könnyű terepen még a kezdők is nagyobb távokat tudnak megtenni fáradság nélkül. Persze ah...
Ki ne tudná, hogy Siófok városnak van egy Aranypartja és egy Ezüstpartja. Természetesen nem a homok színétől függően nevezték így el a Balaton partszakaszát. A Sió csatornától nyugatra fekvő szakasz az Ezüstpart, míg a keleti partvonal az Aranypart.
Gyalogtúrázóknak és kerékpárosoknak egyaránt ajánlott, izgalmas útvonal, mely Somogy megye legjobb állapotban megmaradt várromjához vezet. A piros színnel jelzett turistaösvény a balatonföldvári vasútállomástól indul és Kereki közepén ér véget.
Tavasszal, nyáron és ősszel érdemes drótszámárra ülni a Balaton régióban. A tavat körülölelő Balatoni Bringakörút mintegy 210 km hosszú. A táblával jelölt útszakaszok részben kerékpárúton, részen pedig alacsony forgalmú közúton vezetnek.
Telitalálat azoknak a kamaszoknak, akik végre valami mást, izgalmasat, különlegeset szeretnének kipróbálni a balatoni nyaralás alatt. Az agyaggalamb-lövészet egy nem mindannpi program, és hozzá még a természeti környezet is csodás.
Felsőörs mellett található a Magyarországon elsőként, a XIX. század végén tudományosan feldolgozott földtani alapszelvény, amely Böckh János geológus bányamérnök nevéhez fűződik.
