Gyenesdiás körforgalomnál látható az a közel 150 éves regős típusú, kevésbé megőrzött díszes bálványos prés, amit Molnár Tamás nemeshetési polgár dédöregapja készített.
Ki ne emlékezne gyerekkorára - s itt nemcsak a fiúkra gondolunk -, hogy
milyen is volt az első kisvasutat megépíteni, a terepasztalon játszani
az apró színes mozdonyokkal, melyek élethű másai voltak az igazi nagy
vasúti kocsiknak és mozdonyoknak.
Szendrey Júlia édesapja a Festetics birtok gazdatisztje volt, aki családjával együtt alig 1-2 évet töltött Keszthelyen. Itt született lánya, Petőfi Sándor múzsája, Szendrey Júlia. Ő volt az első, aki Andersen meséit magyarra fordította.
A Múzeum nem csak egy egyszerű babakiállítás, hanem hazánk népművészetének olyan típusú kiállítása, amely a történelmi Magyarország tájegységeinek népviseletét is felsorakoztatja. A keszthelyi Viselettörténeti Babamúzeum Közép-Európa legnagyobb babamúzeuma.
Gyenesdiáson egy török korabeli pincét alakítottak ki a Balatoni Múzeum egykori igazgatójának, Darnay Dornyai Bélának a tiszteletére, ahol emléksarok is van, az épület mellett pedig egy borkoccintó.
A szobányi méretű barlangot a szél vájta ki, a kezdetekben egy széleróziós kőfülke volt, amelyet aztán az emberi kéz mesterségesen bővített ki a mostani méretére. A szájhagyomány szerint a helyet a századforduló idején titkos pálinkafőző helyként használták.
A Nagymező nyugati oldalán egy gyalogösvényen keresztül juthatunk fel a Kerek-hegy legmagasabb pontjára. 235 méter magasan egy háromszintes kilátótorony emelkedik, melyet a környék leghíresebb családjáról a Festeticsekről neveztek el.
A gyenesdiási tűzikovács Vasverő műhelyben megtudhatod, megnézheted mivel is foglalkozik egy kovács, hogyan is készülnek az örökké divatban maradó kovácsoltvas termékek.
A '80-as években ásatások kezdődtek a településen és ennek során bukkantak rá a legnagyobb avar vezér szinte érintetlen sírjára. A régészeti leletanyag a feltárása óta több európai országot is megjárt.
