Látnivalók Debrecenben

facebook-családi üdülés.hu családi üdülés.hu utazási portál hírlevele

Látnivalók Debrecenben

2013-09-02 2030-12-31

Debrecen a napba öltözött város, s amellett, hogy története több mint négy és fél évszázadon át összefonódott a reformációval, számos olyan emléket őríz magában, melyek történelmi jelentőségéről árulkodnak. Épületek sokasága üzen a múltból a jelen emberének. Városnéző sétánk alkalmával itt megismerheted a látnivalóit:

Megyeház
A Hajdú-Bihar megyei Megyeháza Debrecenben, a Piac utca 54. szám alatt áll, az egyik legszebb magyar szecessziós épület, melyet 1911-1912-ben építettek. A telken állt egykor Debrecen első vendégfogadója, a Fejérló Szálló, mely sok neves vendéget fogadhatott. A szálló udvarán színielőadásokat is tartottak, Wesselényi Miklós Nemzeti Játékszín Társasága tartotta Debrecen első hivatalos magyar nyelvű színielőadását, valamint Kolozsvár után itt szólalhatott meg másodszor magyarul a Hamlet. Az előadásoknak az 1811-es tűzvész vetett véget. A mai megyeháza épületének elődje 1876-ben lett Hajdú vármegye közigazgatási központja, 1911-ig, a mai épület építésének kezdetéig. Az épület díszterme az Árpád terem, falát és mennyezetét stukkók és a megye településeinek címerei díszítik. Legértékesebbek azonban a Kernstock Károly tervezte színes ablaküvegek, amelyek a hét honfoglaló vezért ábrázolják. A terem a megyei önkormányzat közgyűléseinek színhelye.

Debreceni Városháza
A Piac utcán található Debrecen egyik legjellegzetesebb építészeti emléke, a városháza klasszicista épülete. Elődje 1531-ben épült, 1843-ra építették át impozáns timpanonos-árkádos épületté. A klasszicizmus puritán ízlésének megfelelően egyetlen dísz ékesíti a timpanont: a város címere. 1849-ben itt lakott Kossuth Lajos a családjával, s itt volt a Honvédelmi Bizottmány hivatala is. A „titkos levéltár”-ban őrízték a magyar Szent Koronát a menekítése közben. Az egyemeletes városházát 1888-ra kinőtte a város. Új épületre lett volna szükség, de pénz híján elvetették a tervet, s az épületet átalakították. Leegyszerűsített feljárót építettek, a nyitott árkádsort befalazták, beablakozták, s függőfolyosóval kötötték össze a szomszéd épülettel, melyben akkor adóhivatal működött (ezért nevezték el sóhajok hídjának). Az épület ma is városházaként működik.

Debreceni Református Nagytemplom
A Debreceni Református Nagytemplom Debrecen legjellegzetesebb épülete, a Kossuth tér és a Kálvin tér között helyezkedik el, a belvárosban. A templom a magyar református egyház jelképe, miatta nevezik a várost gyakran „kálvinista Rómának”. 1500 m²-es alapterületével az ország legnagyobb református temploma; ezenkívül a magyarországi református templomok közül ennek van a legnagyobb harangja. A templom 1805 és 1824 között épült klasszicista stílusban. Az egykori orgonát Jakob Deutsmann bécsi mester építette 1838-ban, melyet 1996-ban újítottak fel. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején Kossuth Lajos itt olvasta fel a Habsburg ház trónfosztását is tartalmazó Függetlenségi Nyilatkozatot, valamint az államférfit itt választották meg és iktatták be az ország kormányzójának. Ma a templomban minden hétköznap reggel áhítat, vasár-és ünnepnapokon 3 istentisztelet van. Emellett otthont ad számos nemzetközi egyházi rendezvénynek, s az egyházkerület ünnepélyes alkalmainak. Orgonakoncerteket, hangversenyeket tartanak benne, s a 120 személyes imaterme feletti Nagytemplomi Galériában kiállításokat rendeznek.

Debreceni Református Kistemplom (Csonkatemplom)
A Debreceni Református Kistemplom, helyi elnevezéssel a Csonkatemplom Debrecenben, a Piac utca és a Széchenyi utca sarkán található Révész-téren áll. Az eredetileg barokk stílusban épült templomot 1876-ban neoromán stílusban átalakították, s ez a mai napig meghatározza külső megjelenését. Tornyát eredetileg hagymaszerű sisak fedte, melyet 1907-ben egy óriási szélvész megrongált. Megjavították, de az alföldi szelek nemsokára teljesen lerombolták. Mindezek hatására az építészek, kupola nélküli, bástyaszerű kialakítást adtak a toronynak, így lett a helyi elnevezése Csonkatemplom. A templomban vezették be elsőként a két világháború között, hogy az úrvacsora borát higiénés okokból nem néhány nagy kehelyből osztják, hanem 150 kis kelyhet használnak, s csak az elmosott kelyhekbe töltenek újra.

Szent Anna katolikus székesegyház
A székesegyház helyén már a középkorban is hasonló nevű kápolna állt. A templom nem épült volna fel, ha az 1715. évi országgyűlés nem szabja Debrecen szabad királyi városi kiváltságainak feltételéül, hogy a város köteles a római katolikus plébániának, a templomnak és a szerzeteseknek helyet biztosítani. A barokk stílusú templom 1721 és 1746 között épült fel gróf Csáky Imre püspök költségén a milánói születésű Giovanni Battista Carlone tervei alapján. Az 1811-es tűzvész megrongálta a templomot, mely az 1830-as években esett át felújításon. 1993-ban megalakult a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Debrecen székhellyel, püspökét a székesegyházban iktatták be. Azóta a templom a püspöki székesegyház szerepét is betölti.

Kossuth tér
A tér közepén a díszkőburkolatba ágyazva a város olasz üvegmozaikból kirakott címere található, közelében Szabó Lőrinc szobra áll. A téren helyezkedik el Magyarország egyik legnagyobb zenélő szökőkútja. A város szívében, a Kossuth téren látható a legjellegzetesebb magyarországi klasszicista építmény, a Nagytemplom.

Csónakázótó
Az Aquaticummal szemben Csónakázótó működik, szomszédságában nyílik az Ady Endre út. Jobb oldalán található a Nagyerdei Kultúrpark Kht., mely az állatkertet és a vidámparkot foglalja magában.

Nagyerdő
A Nagyerdő 1082 hektárnyi területe védett terület, villamossal egyszerűen megközelíthető. Az egykor összefüggő nyírségi erdők maradványa nevét valószínűleg nem az erdő méretéről, hanem fái termetéről kapta. A Nagyerdő növényvilága 700-800 növényfajból áll.

Debreceni Állatkert
Cím: 4032 Debrecen, Ady Endre út 1.
Tel.: (52) 310-065, (52) 413-515
Nyitvatartás: hétfőtől vasárnapig: 9:00 – 18:00

Az első magyar vidéki állatkert az elmúlt évtizedek alatt szervesen beépült a város és az erdő életébe. Alapítása óta jelentősen megnőtt a területe, ma már 17 hektáron mutatja be öt földrész 165 fajának mintegy 1500 példányát. Napjaink látogatói az elmúlt évtizedekben épült régi kifutók mellett egy dinamikusan átalakuló kert új élőhely-típusú bemutatóit is láthatják. Ezek a bemutatók már természetközeli környezetben, az állatok természetes viselkedésének megfigyelését is lehetővé teszik és az itt élő fajok számára a korábbiaknál lényegesen nagyobb jólétet, jobb közérzetet biztosítanak. A folyamatos fejlesztések eredményeként elkészültek az oroszlánok, tigrisek, papagájok, díszrécék, tevék, futómadarak, apellák új kifutói. Sikeresen működik a lovasiskola keretében történő terápiás lovagoltatás, közkedvelt az állatsimogató. A kert területi bővítésével lehetővé vált egy-egy nagyobb állatföldrajzi régió bemutatása: elkészült az Afrika-röpde, az új zsiráfház.

Számos ritkasággal is büszkélkedhet a kert, fekete arcú pókmajmok, két ujjú lajhárok, baringó zsiráf, nyergesgólyák, ausztrál szivárványos lórik, szirti sas, hartlaub turákó hóbagoly, sisakos kazuár, ezüst arcú szarvcsőrű is otthonra lelt az állatkertben. A szakmai munka színvonalának emelkedését és az állománygyarapodás gazdagodását eredményezte a szakmai szervezetek munkájába való bekapcsolódás: az intézmény 1979-től alapító tagja a Magyar Állatkertek Szövetségének. 1994-től teljes jogú tagja a kontinens legrangosabb szakmai szervezetének az Európai Akváriumok és Állatkertek Szövetségének.

Lúdas Matyi Vidámpark
A Vidámpark május 1-től szeptember 30-ig hétköznap 10-től 18 óráig, hétvégén és ünnepnapokon 9-től 18-óráig tart nyitva.
Áprilisban hétvégeken - részleges nyitvatartással - már üzemelnek a játékok.

A Debreceni Egyetem Botanikus kertje
Elérhetőségek:
Cím: Debrecen, Egyetem tér 1.
Postacím: 4010 Debrecen, Pf.: 40
Tel.: (52) 316-666/22421
Nyári nyitva tartás (március 15. - november 15.):
Arborétum: 8:00 – 18:00
Üvegházak: hétfő, kedd, szerda, csütörtök, szombat, vasárnap: 10:00 – 12:00 és 13:00 – 15:00, péntek: 10:00 – 12:00
Téli nyitva tartás (november 15. - március 15.):
Arborétum: 8:00 – 15:30
Üvegházak: hétfő, kedd, szerda, csütörtök, szombat, vasárnap: 10:00 – 12:00 és 13:00 – 15:00, péntek: 10:00 – 12:00

A füvészkert Debrecenben több mint 190 éves múltra tekint vissza. A jelenlegi kert elődje a Déri Múzeum helyén - korabeli nevén Pap taván – helyezkedett el. A kert a Református Kollégium felügyelete alatt állt és a természettudományos képzést szolgálta. Miután a tudományegyetem kivált a Kollégiumból, botanikus kert létesítésére Debrecen város az egyetem mögötti 17 hektár területet (a Nagyerdő területén) jelölte ki. 1928-ban alapították meg az új füvészkertet. A növényföldrajzi csoportok telepítése (tó, mocsár, szikes, homokbucka) is megkezdődött, felépül az első üvegház, a teleltető és a betonozott fenekű tó is. A növényeket Magyarország tájegységeiről telepítették be. A dinamikusan fejlődő kert a II. világháború során jelentős károkat szenvedett. A helyreállítási és újjáépítési munkálatok 1947-ben kezdődtek el.

A botanikus kertben arborétum és üvegházi gyűjtemény is megtekinthető. A pálmaház előterében, a szobanövények iránt érdeklődő látogatóknak kedvezményes áron kínálnak vásárlásra, saját szaporítású cserepes növényritkaságokat.

A virágkarnevál
A virágkarnevál Debrecen legnépszerűbb turisztikai eseménye. Ezekben a napokban több, mint 230 ezer látogató érkezik Debrecenbe. Gyökerei az 1910-es évekre nyúlnak vissza, amikor a város főutcáján látványos virágkorzó vonzotta a látogatókat. 1966 óta minden év augusztus 20-án rendezik meg. A virágokkal feldíszített hazai és külföldi kocsik végigvonulnak a város főutcáján, a Piac utcán. A zsűri a Nagyerdei Stadionban osztja ki a virágkarnevál végén a díjakat a legötletesebb kompozícióknak. A felvonuló kocsikat zenekarok, tánccsoportok, mazsorettek kísérik. A felvonulás után az érdeklődők a stadionban közelről is megcsodálhatják a virágkompozíciókat. A virágkarnevált tűzijáték és utcabál zárja.

Tímárház
A Tímárház állandó tímártörténeti kiállítása a tímár mesterek és leszármazottaik adakozásaiból jött létre. A kiállítás anyaga többségében a térségben alkotó kézműves mesterek munkáit mutatja be.

Az épülethez tartozó újonnan hozzáépített műhelysoron a kézműves hagyományok különféle ágait lehet megtekinteni. Itt a látogató belekukkanthat a hímzés, a gyöngyfűzés, a csipkeverés, a szűrrátét-készítés, a kékfestés és a fazekasság világába, és mindezeket a mesterségeket a népi iparművészek kedves segítőkészségének köszönhetően nemcsak megismerni lehet, hanem elsajátítani is. A gyerekek részére a Kézművesek Házában található egy játszóház, ahol a kicsik játékos formában ismerkedhetnek meg a kézműves mesterségekkel.

Aquaticum Gyógy- és Fürdőközpont
Nyitvatartás:
Strandfürdő: májustól szeptemberig: 6:00 – 19:00
Termálfürdő: egész évben 7:00 – 21:00
Mediterrán élményfürdő: H - Cs: 11:00 – 21:00, P – V: 10:00 - 22.0

Hol és mikor nézheted meg mindezt?

Debrecen

2013. szeptember 02. - 2025. december 31.

Pin It

Helyszín

Családbarát szállás

Gyerekbarát szállás
Családbarát szállás
Gyerekbarát szállodák

Itt minden a gyerekekért van.