Ezt a kis éneket már az óvodás korban megtanulhatják a gyerekek, és a szülők számára is az örök gyereknóta marad. De tudjátok, hogy honnan ered a történet? Olvassátok el a kisvasút történetét!
Turistaként is érdekes látványosság a város több pontján is fellelhető szénsavas források, főleg, mert a füredi savanyúvizet meg is lehet kóstolni. A leglátogatottabb forrás a Tagore sétányon lévő ivókút, a Szívkórház előtt lévő Kossuth Lajos forrás.
A Magyar Királyok Történelmi Panoptikum a Kalózmúzeummal együtt látogatható egy jár áráért. A gyűjtemény hazánk uralkodóit vonultatja fel életnagyságú viaszfigurákból. A kiállított figurák között felfedezhetjük Géza fejedelmet, az Anjou-házból származó Károly Róbertet és Mátyás királyt.
A törökökkel vívott harcok idején ugyan felrobbantották a várat, de mindezek ellenére elég sok minden látszik belőle: boltíves részletek, ajtónyílások, tíz méter magas falak is láthatók.
A Királyréti Erdei Vasút Magyarország egyik legrégebbi erdei vasútja. Névadó települése valójában Szokolya község része, és a Börzsöny hegyég belső részén, a Magas-Börzsöny déli lábánál fekszik.
Sokan mondják, hogy a Balaton legszebb kikötője Tihanyban van. Az 1909-1911 között Káli Nagy Dezső tervei által megépült karcsú ívű móló a Pisky-sétányról érhető el.
A gazdaságban megismerhetitek a tájra jellemző állatokat, növényeket és a háztáji gazdálkodás eszközeit, folyamatait. Lehetőség van az állatok etetésére, simogatására, a takarmányok előkészítésére.
Magyarország első tájvédelmi körzetét, a Tihanyi Tájvédelmi Körzetet 1952-ben hozták létre. Később észak felé bővült, majd 1997-ben része lett az akkor megalakuló Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak.
Mit is jelent a matyó? A matyó népélet a tárgyakban élő hagyomány. A Matyó Múzeum 1952-ben alakult, és akadálymentesítve várja az érdeklődő látogatókat. Találkozhattok életnagyságú felnőtt és gyermek matyó viseletes bábukkal, lakodalmi menettel, valamint parasztházzal hagyományos berendezéssel.
A szobányi méretű barlangot a szél vájta ki, a kezdetekben egy széleróziós kőfülke volt, amelyet aztán az emberi kéz mesterségesen bővített ki a mostani méretére. A szájhagyomány szerint a helyet a századforduló idején titkos pálinkafőző helyként használták.
