A történet lánya nemmel válaszolt kishúgának. Meg is magyarázza miért. 

- Nem leszek a bébi csőszöd, dedós helyekre nem járok! Te mindent kicsikarsz, az van, amit te akarsz! Csak te számítasz!

E zuhatagtól könnyes vízesés csordogál a féltestvér szemeiből. Vigasztalhatatlan. Megszánja a nagy, vonásai ellágyulnak, míg a cseppeket törölgeti a kétségbeesett orcáról.

- Na, ne bőgj, te masina! Elmegyek, csak ne bőgj!

- Komolyan? Biztos? Ezer százalék? – erősíti lelkendezését boldog mosollyal a kishúga.

- Tudod, nem olyan könnyű veletek nyaralni. Ti mindig együtt szoktatok, én meg idecsöppentem, nem merek szólni, kérni, pedig annyi vágyam lenne nekem is. 

A két kislány először ült le egymással őszintén beszélni. A döbbenet feszegette a falakat, drámai csend nehezedett a szobára. Magukra maradtak. Teljesen.

Arany János bölcsőjében a család a nyugalom, a béke szigete volt: „emberformáló műhely”, kapcsolati háló, erkölcsi kötelék, értékrend őrzője, védelmet, biztonságot nyújtó közeg, fejlesztő kapcsolat, mely alkalmassá tesz az intimitásra való képességre. 

Korai éveinket túlnyomó többségünk a családban tölti, e hatások kereszttüzében. A sikeres család egészséges interakciót alakít ki környezetével, megfelelően kezeli a stressz- és krízishelyzetet, egyensúlyra törekszik az egyediség iránti igény és a családhoz való tartozás között.

Kutatások szerint az első gyerek születése után az első 2-5 évben bomlik fel a házasságok negyede, 5-10 év között a másik negyed része. Jelentősen megnőtt a 20 vagy több éve fennálló házasságok felbomlása. 

Szokványostól eltérő kapcsolatok alakulnak ki, mint például a mozaik családok. A változatos gyerek-elhelyezési formák nehezen követhetőek és mérhetőek. Van mostohatestvér, féltestvér, új anyuka vagy apuka, fogadott nagyszülők – széles a paletta. 

Akkor hol tanulja meg a gyerek, hogy mi a fontos az életben? Mi az élete célja? Miért és hogyan érdemes élni? Kitől tanulják meg, hogy viselkedjenek egy nyaraláskor, hogy alkalmazkodjanak, kivel azonosuljanak, milyen szokásokat vegyenek, át, mik a lehetőségeik, a határaik?

A család modellnek három kiemelt fontosságú pillére van, ami a nyaraláskor is előtérbe kerül: 

1. pillér

Az egyik az alkalmazkodás: a változás kezelésének a képessége. 

• Akár egy nyaraláshoz való igazodás, illeszkedés. (Oda megyek, ahova visznek.) 
• A változás krízist is jelenthet, feszültséget, szorongást okozva.( Hogy fogom ott érezni magam, mit csinálnak a többiek?) 
• Megbeszélt és nem megbeszélt szabályok léteznek, ahogy pszichológiai játszmák is.(Ebéd után pihenni kell? Segítsek mosogatni?) 

Szükség van döntéshozatalra, tárgyalási képességre, konfliktus megoldási stratégiákra. 

-Mi az én szerepem? Hol vagyok én? Ki vagyok én? – teszi fel a kérdéseket jogosan a gyermek az új élethelyzetben. Szerepre találás, szerepváltás. Nem egyszerű elköteleződni újra, másképp.

2. pillér

Az érzelmi hőfok, mint második tartóelem magába foglalja a közös tér- és időhasználatot, - nyaralási szokások, szabadidő hasznos eltöltése, megegyező érdeklődési kör-, a gondoskodást, a szolidaritást, az érzelmi bevonódást és a hűséget.

3. pillér

Harmadik építőköve a nem sértő, nyílt nyelvi stílus, az empatikus meghallgatás és egy sajátos kommunikáció: tekintély, tisztelet, tapintat.

Nem is olyan könnyű!

A szobaajtó résénél mozdulatlanul állt egy ember. Egy ember, aki anya, feleség, dolgozó nő, megértő társ és egy mostoha. Édes mostoha. Előzékenyen kopogott, torkát szorongató érzéssel, remegő kézzel hajtotta be a közéjük tornyosuló akadályt. Elhatározta, hogy ez lesz a lányoknak a legcsodálatosabb mozaik nyár!

Szerző: Toplak Mónika - Szemfüles Fejlesztő Központ, Keszthely